Kis babukkónk az elmúlt hetekben igazi örökmozgóvá változott. Érdeklődését egy ideje nem köti le aktuális tartózkodási helye (már ami a lakásunkat illeti), hanem amint kilépek mondjuk a fürdőszobába, már hallom is a nappali parkettájának lelkes csattogtatásán, hogy jön, jön, nem bízik a fürdőben, szerinte a vécé popón fog harapni hacsak ő nincs jelen, így igazi babalovag-módra követ és védi az erkölcsömet, azaz a popómat, mindennemű gonosz sérelemtől.

De amikor épp nem vérszomjas vécédeszkákról van szó, Emma kedvenc szórakozása a déli végtagokkal való ismerkedés. Ha netalántán leülünk egy fotelba, pillanatokon belül ott van ő is, markolássza a lábszárunkat, aztán a térdünket, aztán a combunkat, aztán hopp! Már nála is van a laptopkábel. (True story.) Ha véletlenül a konyhánkba vezérelne a sors néhány pillanatra, egy-két perc elmúltával szintén érzem a térdem hátulján a kaparászást, ami babukkónk állni próbálását jelzi. Azazhogy próbáról már rég nincs szó, áll-a-baba-áll, esik is nagyokat, amikor kapaszkodás nélkül engedi el a gatyaszárakat. Méltatlankodásától napjában többször zeng a kerület. 

Babukkónk azonban nemcsak mások lábaitól van oda és vissza, ádehogy! Saját lábait is legalább annyira szereti, piszkálja a combhurkácskáit, amikor ülve öltöztetjük, beszél a lábujjaihoz pelenka-csere közben, és nagyokat kacag, amikor Bazsi végighúzza talpát a háromnapos borostáján. Meg amikor hajtogatom a lábait a pocijára, emésztés-gyorsítás céljából. Meg amikor hammbekapom a lábfejét. Egy szó mint száz, Emma igazi lábleány.

(Egyébként ha már lábaknál tartunk, hát nem zseniális az, ahogyan a babák lábujjai még teljesen majomszerűen hajlanak rá a talpra, és ahogyan vaserővel tudnak így kapaszkodni az alattuk lábatlankodóba, legyen az parketta vagy fáradt szülő? Csodálatos egy dolog ez a talp-evolóció!)

Végezetül pedig írásos formában is említeni akartam, hogy lábaskodónk múlt héten betöltötte a kilenc hónapot, "túlhordással" együtt most már hivatalosan is több ideje van kint, mint bent, nagy tapsot neki érte! A lábmozgást egyébként már bent is gyakorolta, ahogyan minden más baba is, sokat biciklizett és focizott és táncolt, úgyhogy meg sem lepődöm azon, immáron szárazföldön milyen iramban próbálja elsajátítani eme készségeket. Vagy mamihason, ahogy kényelmesebb - lényeg a lényeg, legyen valami láb a képben. Hogy az övé vagy másé, igazából tökmindegy.